KissEmese mindennapjai

Segítség, fúria lett a gyerekemből!

Shambalambalaba!
Minden erők ősanyja, kérve kérlek, add vissza a kis Babyfúria helyett az én tündéri kislányomat!

Babyfúria 8 hónapja született, nagyjából egyszerre az öccsével. Valaha a Viki névre hallgatott, nagyon kedves, szófogadó, okos és hatalmas akarattal rendelkező csajszi volt.
Olyan csajszika, aki minden titkát megosztotta az anyukájával, bízott benne és többnyire szót fogadott.
Mára ebből semmi nem maradt. 
Csak nagy akarat és folytonos ellenkezés.

Babyfúria kedvenc szava a NEM. Ezt bármikor, bármire képes reflexből rámondani.
NEM akarok enni.
NEM akarok aludni.
NEM akarok tanulni.
NEM akarok felöltözni, fürdeni, fogatmosni, elpakolni, megmozdulni. Nem, nem , nem és nem.

Legszívesebben passzívan fekszik az ágyon és onnan vezényel: anya, hozz inni, anya kérek enni, anya unatkozok, mit csináljak?
S természetesen, ha javaslok valamit, rögtön rávágja a kedvenc szavát: NEM!

Babyfúria olykor kisbabává változik.
Utánozza öcsikét. Etetni kell falatonként, és a siker olykor még így is kérdéses, mert az evést egy az egyben bojkottálta.
Babakádban fürdik, pedig régen mindig zuhanyzott.
Ha nem állnék masszívan ellen, a franciaágyba is visszaköltözne közénk. Így is naponta bepróbálkozik.
És egyébként is sok mindenben babásodott.

Esténként kifacsarva eltöprengek, vajon azért lett-e hírtelen ilyen ellentmondó és akaratos, mert én hagytam neki, hogy ilyen legyen?

Talán igen. Mert bár 6 évig okos következetességgel neveltem, azt felváltotta az esztelen kényeztetés a kistestvér születésekor.
Természetesen azért, hogy ne érezze elhanyagolva magát az addig egykeként funkcionáló leányzó.

De az is lehet, hogy ez a korszak pont úgy eljön minden gyerek életében, mint a rémes 2 éves hisztikorszak.

Mindenesetre Babyfúriát szívesen elcserélném Vikire. Ha lehetne.
De azt hiszem már késő bánat.
Mert hipp-hopp kiskamasz lett, s még egy hipp-hopp, és Babyfúria simán Fúria lesz ahogy kamaszkorba lép majd.

Jajajajaj….

Pedig még csak most született…

Ti hogy élitek meg, hogy a kicsik cseperednek?

Búcsúzáskép itt egy klip, ami tökéletesen lefesti az otthoni állapotunkat. Nektek ismerős a szitu?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!