Felnőtt tartalom. Elmúltál már 18 éves?
Igen | Nem
KissEmese

“A párom soha nem nyúl a mellemhez”



Számomra is meglepő módon előfordul, hogy írtok nekem. Ez mindig nagyon nagy öröm. 
Szeretem, ha egy posztom gondolatokat indít el bennetek, vagy, ha saját történeteteket írjátok meg. Ezeket kérésre meg is szoktam jelentetni, hogy segítsek velük, vagy csak okulásul.

Most egy leányzótól kaptam levelet , nevezzük Diának, aki kendőzetlenül leírta, milyen gondok merültek fel otthon a lepedőn…

” 2 éve vagyunk együtt a párommal. Ő az a fajta pasi, akire irigyek szoktak lenni a nők. Olyan tipikus “álompasi”. Helyes, sportos, magabiztos, s pénze is van épp elég. Intelligens, bármiről lehet vele beszélgetni, s humora is van. Nagyon szeretem őt. 
Azonban, bevallom, az ágyban komoly gondjaim vannak. Lényegében a kezdetektől, de csak most kezdem azt érezni, ez így már nem mehet tovább.

Párom ugyanis csak és kizárólag egyetlen pózban hajlandó szeretkezni. Soha nem változtat. Mindig minden ugyanúgy zajlik: levetkőzünk, megcsókol, aztán deréktól lefelé kényeztet kicsit. Majd ugyanezt elvárja tőlem, s aztán hasra fordít. A mellemhez a két év alatt egyszer sem nyúlt hozzá. Soha. Se a nyakamhoz, hátamhoz. Nincs simogatás, masszázs, nincs változatos előjáték. Forgatókönyv szerint mindig minden ugyanúgy. Mint egy rossz pornóban, csak ez nem film, hanem az életem.



Már szóltam. Nem is egyszer. Megkérdezte, talán nem élvezek el? Azt feleltem, de. És ennyiben maradtunk.
Nem az orgazmust hiányolom, az van, hanem az intimitást. Nem vagyok egy altestből álló robot. Van például mellem is!
Nem kérek tőled tanácsot, tudom, hogy ezt nekem kell megbeszélnem otthon. Meg is fogom próbálni megint.
Mindössze szeretném, ha megjelenne az írásom. Hátha más is van hasonló cipőben, s így kedvet kap, hogy kiálljon magáért. Mert szerintem fontos, hogy merjünk kiállni magunkért – ezen a téren is. “

Dia esete Dia hozzáállásától lesz egyedi. Én azt tapasztalom évek óta, hogy sok nő nem mer szólni, ha a nemi életük nem megfelelő. Így is jó lesz felkiáltással elfogadják, ami jut. Aztán pedig megszokják, megtanulják a rossz szexuális kultúrát, s később ha akarnak, sem tudnak már változtatni.
Pedig szólni kell. Akkor is, ha kellemetlen róla beszélni. Különben honnan tudná a partner, mit akarunk mi? 
Többnyire, ha nekünk öröm, az nekik is öröm – hát adjon mindenki a párjának dupla örömöt…


Van történeted, amit megosztanál velem, vagy másokkal? Ne habozz! Írj nekem, szívesen meghallgatlak!

 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!